„Ahelyett, hogy vennék Neked valamit, amit szeretnél, valami olyat adok Neked, ami az enyém, ami tényleg az enyém. Egy ajándékot. Valamit, ami jelzi, hogy tisztelem azt az embert, aki itt ül velem szemben, és arra kérem, hogy értse meg, mennyire fontos, hogy vele lehetek. Most már van valamije, ami egy kicsit én vagyok, van belőlem egy darabkája.”
Ez az idézet akzoknak szól köszönetképpen, akik december 15-én eljöttek az ekecsi kultúrházba, és a délutánjukat nekünk szentelték. Sokat jelent ez nekünk...
Köszönjük a dunaszerdahelyi Guruló Triónak, hogy mindjárt az elején megteremtették a jó hangulatot, köszönjük a nagymegyeri Hajnal táncegyüttes dinamikus néptáncait, az elbűvölő kicsi laki Katicák koreográfiáit és természetesen a mosolyukat. Köszönjük Köles Adriennek az éneket és hogy lakóink ismét együtt énekelhettek vele. Köszönjük Kovács Barbarának, hogy hangjával elbűvölte a közönségünket és végül de nem utolsó sorban köszönet illeti az ekecsi Aranyvirág mazsorett csoport mindhárom korcsoportját, mesterien forgatták a pálcát.
Semmiképpen sem hagyhatom ki azokat a munkatársainkat, akik most is finomabbnál finomabb süteményekkel, pogácsával, ropogtatni valóval és két kezük munkájával járultak hozzá az ünnepség meghittségéhez. Nagyon szépen köszönjük nekik.
Mindenkinek békés, szeretetteljes várakozást és meghitt, boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk...